2013. 12. 03.

Nem Anyukád Transz Gyorstalpalója


Szerző: Asher Bauer
Fordította: A Szivárványon Innen

Van egy óriási gond azzal, ahogy az embereket a genderről tanítják ebben a társadalomban. A gyerekekbe idejekorán belenevelik, hogy két szexus létezik, amelyek megfelelnek a két gendernek, amelyek közül mindkettő megváltoztathatatlan, nem választás kérdése és teljesen a befolyásunkon kívül esik. Ezt a világnézetet gender binárisnak hívják, és számunkra nincs benne hely.

Hatalmas vállalkozás, hogy megtanítsunk egy új nézőpontot e rendkívül agresszív agymosás áldozatainak. Valójában a feladat egyenesen lehetetlennek is tűnhet. Csábító ezért az, hogy „lebutítsunk” dolgokat a ciszgender közönségnek. Ez a helyzet idézett elő egy csomó túlegyszerűsítést, amelyek együttesen „Transz Gyorstalpaló” néven ismertek. Ezek a felettébb abszurd szóképek (pl. „egy ___ testébe zárt ___”) összezavarják még a jó szándékú cisz embereket is, táplálják az internalizált transzfóbiát közöttünk transz emberek között, és végtelen táptalajt adnak a transzfób ’radikális feministák’, önfelhatalmazott ciszgender akadémikusok és egyéb bigottok szalmabáb érveléseihez.

Az átmenetem elején én magam is tanítottam „Transz Gyorstalpalót” ilyen módon, mert nem tudtam jobbat. Mert azt tanították, hogy ugyanezen hasznavehetetlen szóképek mentén gondoljak magamra, mint „nőből lett férfira”, „női testű férfira”, mint valakire, aki „nemet váltott”. Végül sok intenzív párbeszéd, és nálam tájékozottabb, radikálisabb és politikailag kifinomultabb emberektől kapott szigorú szeretet hatására elég különbözően kezdtem látni a dolgokat.

Nem próbáltam Transz Gyorstalpalót tanítani mióta kiszedtem a fejem a seggemből. De most úgy érzem, eljött az ideje, hogy nekiessek annak a problémának, hogy elmagyarázzam és meghatározzam mit jelent transzgendernek lenni anélkül, hogy ciszszexista nyelvezetre hagyatkoznék. Ahogy ezen a feladaton elmélkedem, eszembe jut, hogy a Transz Gyorstalpalók általában nem csak lebutítottak, de gyengítettek is. Vannak olyan igazságok, amelyekről itt beszélnem kell, amik elképesztően fenyegetőek a cisz-felsőbbrendűséget hirdető világnézetnek, mivel annak alapjait támadják meg. De én, személy szerint, kész vagyok ezt megtenni. Nem azért vagyok itt, hogy a cisz emberek érzéseit pátyolgassam, vagy biztosítsam őket arról, hogy még mindig a gender-világegyetem közepei. Valójában ennek épp az ellenkezőjét fogom tenni.

További hűhó nélkül, kezdjük.

Születéskor ráosztott gender

Kezdjük az elején. Egy csecsemő megszületik. Az orvos azt mondja a szülőnek, hogy „Fia született.” vagy „Lánya született.” a gyerek nemiszerveinek kinézete alapján. Ha a nemiszerveket nem lehet könnyen beosztani a bináris szabványoknak megfelelően – tehát, ha a gyermek interszex – az orvos meghoz egy döntést. Ezek után általában megműtik a csecsemőt, természetesen a beleegyezése nélkül, hogy a testét társadalmilag elfogadhatóbbá tegyék.

Akár interszex a csecsemő, akár nem, a gyereket ezek után annak a tetszőleges gendernek megfelelően nevelik fel, amibe az orvos be találta osztani.

„Ciszgender” a kifejezés azokra az emberekre, akiknek nincs gondjuk a születéskor ráosztott genderükkel. Akármilyen okból is, de képesek nagyjából kényelmesen élni abban a genderben, amelyikbe bedobták őket. Senki sem tudja igazából, miért tud ilyen sok ember beilleszkedni ennyire önkényes kategóriákba.

Mi, transzgender emberek, nem tudjuk elfogadni a ránk osztott gendert. Tudjuk magunkról, hogy mások vagyunk, mint amit mondtak nekünk. Nem érezzük úgy, hogy a társadalom által adott véletlenszerű gender-forgatókönyv illene hozzánk. Tudjuk, hogy van egy másik út, az önrendelkezés, önalkotás és önmeghatározás útja, és hogy ez az út az, amit követnünk kell, mert sosem lehetünk boldogok azokkal az előírásokkal, amelyeket kötelezővé tettek a viselkedésünk és testünk számára.

A bináris

Minden cisz ember és sok transz ember is bináris identitású. Ha a választható lehetőségek „férfi” vagy „nő”, mi, akik bináris identitásúak vagyunk, kényelmesen tudjuk érezni magunkat az egyikkel, még akkor is ha az az ellenkezője annak, mint amit eredetileg ránk osztottak. Például, én egy férfi vagyok, akire születésekor azt osztották, hogy nőként éljen, tehát én egy transz férfi vagyok. Az apám egy férfi, akire születésekor azt osztották, hogy férfiként éljen, tehát ő egy cisz férfi.

Egy rejtély az, hogy miért érzi magát olyan sok ember kényelmesen, úgy, hogy csupán két kategóriából van az egyikbe beosztva. Mint ahogy senki sem tudja miért van olyan sok cisz ember, ugyanígy senki sem tudja miért van olyan sok bináris identitású ember.

De sok olyan transz ember van, akik se nem férfiak, se nem nők. Őket nem lehet beosztani „vagy-vagy” alapon. Ezek az emberek olyan identitásokat használhatnak magukra, mint genderqueer, androgün, agender vagy neutrois. Az angol nyelvben gyakran használnak nem-bináris névmásokat, mint “ze/hir/hirs” vagy “they/them/their/theirs”. Lehetnek egyszerre férfiak és nők, egyik sem, többgenderűek, gendertelenek vagy akár valami egészen mások.

Egy tipikus Transz Gyorstalpaló beszélgetésen most valószínűleg éppen azt magyaráznám el neked, hogy „a gender egy spektrum”, és rajzolnék egy cuki kis vonalat az egyik végén „F”-el, a másikon „N”-el. De ez megtévesztő is lenne, valamint teljesen marhaság. A gender nem egy vonal, hanem egy hatalmas háromdimenziós tér; túl nagy ahhoz, hogy a „férfi” és „nő” fogalmai behatárolják. Transznak lenni nem mindig azt jelenti, hogy valahová a bináris genderek „közé” esünk, hanem igen gyakran inkább azt, hogy lényünk oly kiterjedt, hogy a „férfi” és „nő” fogalmai elvesztik minden értelmüket.

Önazonosítás

Gyakran használják az identitás és önazonosítás nyelvezetét mikor transz emberekről van szó. „George férfiként azonosítja önmagát.” „Tiszteletben tartom Judy identitását, mint nő.” „Chris most mondta el nekem, hogy ’genderqueer’-ként azonosítja önmagát.” Egy általam ismert szervezet annak érdekében, hogy transz-barát legyen, kis táblákat rakott fel a mosdók ajtajára a „Férfi” és „Nő” feliratok alá, azt írva, hogy „Önmagukat férfiként azonosítókat is szívesen látunk”, „Önmagukat nőként azonosítókat is szívesen látunk” és „Kérjük tisztelje a sokféleséget.”

Az önazonosítás nyelvének választása nem csak leereszkedő volt, de teljesen szem elől tévesztette a lényeget.

A cisz emberek láthatóan úgy gondolják, hogy az önazonosítás csak a transz emberek részére van. Nekik nem kell férfiként és nőként „azonosítaniuk önmagukat" – ők csak AZOK! A genderük nem „önazonosított”, hanem nyilvánvaló!

Amit nem értenek, az az, hogy a gender meghatározásának az önazonosítás az egyetlen értelmes módja. Minden más módszer teljesen attól függ, hogy mit mondott az orvos akkor régen, mikor még ráncos, vonagló, visító újszülött összevisszaságok voltunk; teljesen kialakulatlan egyének, bármilyen említhető identitás nélkül, túl véresek és gyűrött arcúak ahhoz, hogy egyáltalán akár aranyosnak lehessen minket nevezni. Az igazság az, hogy a cisz emberek is önazonosítanak – csak ők éppen egyetértenek azzal, amit az orvos mondott mindazon évekkel ezelőtt. Bárki, aki a „te férfi vagy?” vagy „te nő vagy?” kérdésre „igen”-nel felel, önazonosít.

Tudom, mire gondolsz. Azt gondolod: „de mi van a testekkel? Mi van a nemiszervekkel? Mi van a kromoszómákkal? Mi van a hormonokkal? Mi van a szexussal? Nincs ezeknek valami kihatása a genderre?”

Legyetek türelmesek drágáim, egy pillanat, és ez következik.

Testek

Majdnem minden Transz Gyorstalpaló tartalmazza „A szexus a lábaid között van, a gender a füleid között” közhelyet.

Blárgh.

Vagy azt is mondhatják „A szexus testileg adott, míg a gender társadalmilag felépített.”

Ez egyszerűen nem igaz.

A szexus semmivel sem megváltoztathatatlanabb bináris, mint a gender. Mint már említettem, vannak interszex emberek, akik nem-bináris nemiszervekkel születnek. Léteznek emberek szokatlan hormonális felépítéssel. Igazából a hormonszintekben széles eltérések mutatkoznak a cisz férfi és cisz nő kategóriákon belül. A kromoszómák is elég változatosak. Ha azt gondoltad a lehetséges kombinációk csupán „XX” és „XY”, szükséged van némi komoly guglizásra. Azon kívül, hogy vannak olyan variációk, mint XXY, XXYY vagy simán X, néha cisz emberek azzal szembesülnek, hogy genetikailag az „ellenkezői” annak, mint aminek hitték magukat – azaz, egy „tipikus” cisz férfi lehet XX, egy „normális” cisz nő lehet XY kromoszómájú.

A bináris szexus fogalma valójában azon a téves ötleten alapul, hogy a szexus jellemzők megváltoztathatatlanok és mindig együtt fordulnak elő, mikor valójában sokuk megváltoztatható, sokuk eltörölhető, és sokuk megjelenhet egymástól függetlenül is, különböző kombinációkban. A "női" szexus bináris fogalmak szerint azt jelenti, hogy az illetőnek mellei, hüvelye, méhe, kevés testszőrzete, magas hangja, sok ösztrogénje, menstruációja és XX kromoszómái vannak. A "férfi" szexus azt jelenti, hogy az illetőnek pénisze van, nincsenek mellei, spermát termel, testszőrzete, mély hangja, sok tesztoszteronja és XY kromoszómái vannak. Mégis, lehetséges, hogy ezen jellemzők közül sokat elkülönítsünk, megváltoztassunk vagy eltávolítsunk. Sok ezek közül a jellegek közül nem mindig egyszerre jelenik meg, és pubertás előtt, illetve menopauza/andropauza után többük szintén nincs jelen.

És mi van azokkal a nőkkel, akik hiszterektómiát (méheltávolítást) csináltatnak? Vagy akiken mellrák miatt masztektómiát (mell-eltávolítást) hajtanak végre? Ők nem nők?

Mi van azzal a katonával akinek a tökét lerobbantja egy akna? Ő nem férfi?

Az identitás testhez kötésének csapdái - mint például a test sérülékenysége, változékonysága, alávetettsége a sérüléseknek, rongálódásnak, megcsonkításnak, hanyatlásnak és a végső pusztulásnak - mostanra már világos kellene, hogy legyenek.

A szexus éppen annyira társadalmi szerkezet, mint a gender. Éppen annyira tárgya az önazonosításnak és emellett elég könnyen módosítható. A műtéti és hormonkezelési technikák egyre kifinomultabbakká válnak. Ha valaha is szükséges volt a biológiát sorsszerűnek tekinteni, annak a kornak mostanra már vége van.

A „szexus” egész fogalma csak arra egy mód, hogy valami társadalmit – a gendert – testekhez csatoljunk hozzá. Emiatt, úgy hiszem ez a legértelmesebb módja annak, hogy a szexus kérdését tekintsük: egy férfi test az a test, amely egy férfihoz tartozik – tehát valakihez, aki férfiként azonosítja önmagát. Egy női test az a test, amely egy nőhöz tartozik - tehát valakihez, aki nőként azonosítja önmagát. A genderqueer testek olyan emberekhez tartoznak akik genderqueerek, az androgün testek az androgün emberekhez, és így tovább.

Ezért kérdőjelezem meg az olyan kijelentések értékét, mint hogy „egy férfi egy nő testében” vagy „nőből lett férfi”. Ki állítja, hogy valaha is az „ellenkező szexusúak” voltunk? Személy szerint én sosem fogom úgy leírni magam, hogy „nőnek született”. Transz férfinak születtem, és az évekig tartó összezavarodottságom amiatt volt, mert erélyesen és ismételten azt mondták nekem, hogy valami más vagyok. Ez a test nem egy nőé. Az enyém. És nem vagyok belé bezárva.

Semmit, amit itt mondok nem úgy szánom, hogy minimalizáljam a műtétek szükségességét. Sok transz ember tapasztal testi diszfóriát. Sokunk igényel hormonokat, műtéteket és más testmódosításokat. De a lényeg az, hogy bár ezek a módosítások szükségesek lehetnek a lelki békénkhez, nem szükségesek ahhoz, hogy „igazi férfiak”, „igazi nők” vagy „igazi” akármik legyünk. Mi már most is bőven igaziak vagyunk, köszönjük.

Elnyomás

[Tartalmi figyelmeztetés: zaklatás, fizikai erőszak, nemi erőszak, gyilkosság említése]

Ezzel eljutottunk, az úgy gondolom, mind közül legfontosabb témához, a témához, amit általában kifelejtenek minden Transz Gyorstalpalóból: transzfóbia, ciszszexizmus és hogy hogyan kerüld el őket.

A „ciszszexizmus”-t úgy lehet, leírni, mint egy elnyomási rendszer, amely a cisz embereket felsőbbrendűnek tekinti a transz embereknél. Ciszszexizmus azt hinni, hogy cisznek lenni „természetes” és transznak lenni rendellenes. Ciszszexizmus a transz emberek genderét intenzívebb vizsgálatnak alávetni, mint a cisz emberekét. Ciszszexizmus a cisz emberek kinézete alapján definiálni a szépséget és vonzerőt. Ciszszexizmus a cisz emberek kényelmét a transz emberek túlélése fölé helyezni. Ciszszexizmus azt hinni, hogy a cisz embereknek a transz embereknél több joga van a munkahelyekhez, iskolába járáshoz, randevúzáshoz és szexhez, a testük feletti döntésekhez, ahhoz, hogy olyan ruhákat hordjanak amilyet akarnak, vagy hogy nyilvános vécéket használjanak.

A transzfóbia irracionális félelem és gyűlölet a transz emberek felé. Transzfóbia ’A bárányok hallgatnak’. Transzfóbia a transzgender műtétekre mint öncsonkításra hivatkozni. Transzfóbia azt hinni, hogy mi transz emberek rendszerint „átverünk” vagy „megtévesztünk” másokat, hogy lefeküdjenek velünk. Transzfóbia azt hinni, hogy azért létezünk, hogy megfosszunk hetero- vagy homoszexualitásodtól. Transzfóbia az, hogy minket transz embereket megbámulnak, sértegetnek, zaklatnak, megtámadnak, megvernek, megerőszakolnak, meggyilkolnak csak azért, mert létezünk.

Ha jó szövetséges akarsz lenni, most azonnal el kell kezdened a ciszszexizmust és a transzfóbiát komolyan venni. Ez azt jelenti, hogy megtanulod a nevünket (és a szavakat melyekkel hivatkozz ránk), és nem vársz cukorkát érte. Azt jelenti, hogy nem teszel fel tolakodó kérdéseket, vagy mondod meg hogy mennyire jól „megyünk el” az adott genderűként. („Elmenni” általában azt jelenti, hogy „cisznek kinézni”. Nem mindannyian úgy akarunk kinézni mint ti, köszi szépen.) Azt jelenti, hogy kitörlöd a szókincsedből az olyan szavakat, mint „travi”, „transzi” és „shemale”. Azt jelenti, hogy megérted mekkora hatalmas kiváltságod van azzal, hogy hivatalosan elismert, társadalmilag elfogadott, orvosilag rád osztott gendered van.

Azt jelenti, hogy rájössz, hogy ez csak a kezdet. És hogy még sokat kell tanulnod. Azt jelenti, hogy rájössz, hogy tolakodó és alkalmatlankodó lenne a legközelebbi transz embert megkérned arra, hogy magyarázzon el neked mindent, mintha nem lenne jobb dolga. Azt jelenti, hogy felcsapod az internetet és megteszel mindent azért, hogy képezd magad. És ha mindezt megtetted, talán hívhatod magad szövetségesnek, mármint ha még mindig őszintén csatlakozni akarsz hozzánk a munkában, hogy a világot egy kevésbé szar hellyé tegyük a transz emberek számára.

Ez mindig egy folyamatban lévő munka lesz. Arra számítok, hogy sok reakció fog érkezni erre a cikkre. Arra számítok, hogy sokat lesz szerkesztve, és majdnem a felismerhetetlenségig át lesz dolgozva. Ez rendben van. Mint mindig, ezzel is még sok a tennivaló. A Transz Gyorstalpaló egy hatalmas dolog. Felülvizsgálni azt, ahogyan ezt megvitatják és tanítják nem egy egyemberes feladat. Ez valami, amit az egész közösségnek magára kell vállalnia.

Ez csak az első lépés. De remélem, ma tanultunk valamit.

Forrás: Not Your Mom’s Trans 101 | Tranarchism